„Komoly dilemma zajlott a Kremlben. Pár hónapon belül véget ért volna Hodorkovszkij büntetése. Késő ősztől már elkezdték kommunikációs szinten építeni a Kreml részéről a harmadik pert a mágnás ellen, amelyről még december legelején is rendkívül lelkesen nyilatkoztak az ügyészség részéről. Hodorkovszkij saját bevallása szerint november közepén adta be kegyelmi kérvényét saját nevében. E részletek mind árulkodóak: az a Hodorkovszkij, aki tíz évig ellenzéki szerepet követett a börtönben is, hirtelen mégis hajlandó ügyvédei megkerülésével a nagy ellenfél előtt féltérdre ereszkedni. Putyin megint ügyesen állította fel a színházat, de neki sem volt sok elfecsérelnivaló ideje. Ha az ítélet végeztével kisétált volna Hodorkovszkij a karéliai cellájából, akkor hamar hőst csinálhatott volna magából, aki kibírta Putyin Gulágját, és ellenzéki tevékenységbe kezd. Ha pedig a másik forgatókönyv szerint a harmadik pert valóban elindítják Szocsi előtt-alatt, amelyben nyilván még inkább mondvacsinált okkal ítélték volna el, nemcsak nemzetközi, de adott esetben belföldi felháborodást is kiváltott volna. Ezt kerülte el a Kreml zseniális húzása.
Nyilván Hodorkovszkij elhitte, hogy akár egy harmadik pert a nyakába sóznak, ahogy édesanyja egészségi állapotával is alighanem remekül lehet fenyegetni egy közel évtizedig a külvilágtól elzárt börtönlakót. Mondhatni, klasszikus módszer, Putyin még alighanem tankönyvből tanulta. A Kommerszant szerint a titkosszolgálattól keresték meg az elmúlt hónapokban párszor Hodorkovszkijt, hogy erre a kompromisszumra rávegyék. Ehhez kellett az, hogy valós fenyegetésnek érzékelhesse a harmadik pert.
Gyorsaság, fél egészség
Amilyen villámgyorsan elhagyta Oroszországot, aligha valószínű, hogy oda visszatérne, mégha a Kreml nyilatkozat szerint ennek nincs semmilyen akadálya. A gyorsaságra jellemző, hogy ügyvédei - akik nem is tudtak a kérvényről - később értek oda a börtönhöz, minthogy Hodorkovszkij már helikopteren távozott volna onnan. Vasárnap adott berlini sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy nem is tudta a szentpétervári kifutópálya eléréséig, hogy Berlin lesz a célállomása. Azt viszont egyértelműen megfogalmazta, hogy amíg az 550 millió dollár értékű kártérítési igény vele szemben az orosz állam részéről hatályban marad, addig nem biztonságos az ország határát átlépnie.”